Zirc festői szépségű kisváros a Cuha-patak völgyében, a Bakonyt átszelő ősrégi (ma 82-es) út mellett. A magyarok már röviddel a honfoglalás után letelepedtek ezen a területen, amely később királyi vadászbirtok lett. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor III. Béla király 1182-ben cisztercita apátságot alapított itt. A török elleni harcok idején Zirc elpusztult, a 18. század első negyedében a betelepített német családok építették újjá. 1814-ben lett a magyarországi cisztercita rend tartományi székhelye. 1984 óta városként működik. Kiemelkedő az idegenforgalma, nevezetességeivel éves szinten százezernyi látogatót vonz. Európai hírű apátsági épületegyüttese a bazilikával, a nemzetközi hírű Reguly Antal Műemlék Könyvtárral és a Bakonyi Természettudományi Múzeummal, valamint a nemzetközi ritkaságokat bemutató Mezőgazdasági Gépmúzeum, a kistemplom és a csodálatos Arborétum mind-mind maradandó élményt nyújt az idelátogatóknak. Környéke a Bakony-hegység egyik legszebb, turisztikai szempontból is vonzó tája, ahol a fő érték a csend, a jó levegő és a gyönyörű természeti környezet. A Bakony legszebb részén, a Cuha völgyén áthaladó, Győr-Zirc-Veszprém összekötő vasútvonal jó szolgálatot tesz a kirándulni vágyóknak. A túrázók a "0 km-es bakancstól" a kék-piros-sárga-zöld jelzéseket követve a Magas-Bakony legszebb pontjaira juthatnak el.

Hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét az 1182-ben Zircen letelepedett ciszterci rend hozta létre. Mintegy hatszáz fa- és cserjefaj, illetve fajta szín- és formagazdagságát élvezheti az idelátogató. Az arborétumot a Cuha-patak szeli át, a bejáratnál egy kis tavat táplálva. Az itt úszkáló vadkacsákon kívül még sokféle madár reptét és hangját figyelhetjük meg az ösvényeken sétálva.

III. Béla király 1184-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Tornyain jól megfigyelhető a kor jegyeinek hatása: cakkozott körbemenetel a tetőn, csigaszerű forma a felső szobrok alatt. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben. Míg a középső tornyok közrefogta arculaton boltíves a díszítés, két szélen tümpanonokat alakítottak ki, melyek jellegzetesen görög-római példa a klasszicizmus szellemében. Az alsó dór oszlopokat is ehhez köthetjük.

Az apátságban működő - az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó - intézmény őrzi az 1700-as évektől a ciszterciek által gyűjtött 65 ezer kötetes, páratlan értékű ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat ritkaságokat. Figyelmet érdemel a műemléki védelem alatt álló berendezés, a zirci Wilde család asztalosmesterei által a Bakony fafajtáiból faragott intarziás bútorzat.

A Bakonyi Természettudományi Múzeumot - hazánk első vidéki természetrajzi szakmúzeumát - 1972-ben alapították, de gyűjteményei évszázados múltra tekintenek vissza. A múzeum belső és külső munkatársainak részvételével 1962 óta folyik a hegység tudományos vizsgálata, "A Bakony természeti képe" elnevezésű program. Ennek eredményeit, az évtizedek alatt összegyűlt geológiai, botanikai és zoológiai ismeretanyagot állandó kiállításunkon keresztül mutatják be.
Kitágítva a látókört, Zircen kívül még számtalan nevezetességben, kikapcsolódási lehetőségben lehet részünk, melyekre szintén szeretnénk betekintést nyújtani.   

Az állatkert gyűjteményében megtalálhatók a hagyományos állatkerti állatok, (oroszlánok, medvék, majmok) de igazi ritkaságokkal is találkozhatnak (kardszarvú antilopok, dzseladák) melyek hazánkban csak nálunk láthatóak. Ötven emlős-, harmincöt madár- és huszonöt hüllő fajjal találkozhatnak Veszprémben.
Dzselada pávián

A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában. Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260 méterrel található a tengerszint fölött. A városon belül ugyanakkor nem ritkák a 30–40 méteres szintkülönbségek sem. Különösen szembetűnőek ezek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba. A megyeszékhely számtalan látványossága mellett sokszínű programjaival, kitűnő színházaival (Veszprémi Petőfi Színház; Pannon várszínház), híres fesztiváljaival is vonzza a látogatókat.

A Bakony hegyei között működik immár több, mint 180 éve a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája. Az 1826-ban kis, néhány fős műhelyként induló üzem mára uralkodók, neves történelmi személyek, vezető üzletemberek, művészek kedvelt márkájává vált. A világ majd’ minden országában ismert nagyvállalat, s igazi hungarikum: a Magyar Örökség része.

A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél. A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül kiemelkedik az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik, a Pörgöl-barlang, a Likas-kő, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik. Emlékezések szerint nem egy közülük betyárok rejteke volt. Védelmezőn emelkedik a település fölé a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. Innen szinte teljes körkilátás nyílik: látható például a Balaton, sőt tiszta időben az ausztriai Schneeberg és Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsai is. A falu központjában található Bakonyi Erdők Házában természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Tájház pedig a főként erdőművelésből és famegmunkálásból élő bakonybéliek régi hagyományaival, mindennapjaival ismerteti meg a látogatót.

Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi kistérségben, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország turisztikai térképén az egyik leglátogatottabb célpontnak számít, a település a turizmusra van berendezkedve. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 óta a Világörökség része. A késő román, illetve kora gótikus stílusú középkori maradványok az évszázadok során barokk és klasszicista épületrészekkel egészültek ki.

Eplény a Bakony déli részén, Veszprém és Zirc között félúton található, jól karbantartott műúton érhető el. Eplény külterületén egy bekötőúton juthatunk el az Ámos-hegyi Pihenőerdőig, ahol Nordica Síaréna megújult sípályarendszer található. Gyalogtúrázók a piros túraútvonalon juthatnak el a pályákig. Az eplényi síaréna a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hazai viszonylatban kiemelkedő felszereltséggel rendelkezik: 35 hóágyú, mágneskártyás beléptető rendszer, 1 négyszemélyes ülőlift, 3 csákányos lift és összesen 4,3 km pályahossz várja a vendégeket. A Síarénában a haladó sízők is megtalálhatják számításaikat, hiszen a hegy tetejéről sokféle utat választhatnak a lecsúszáshoz, így nem fogják hamar "megunni" a pályákat. Ráadásul itt található Magyarország egyik legmeredekebb sípályája, amelynek a lejtése néhol eléri a 30 fokot! A tanulni vágyók is bátran felkereshetik Eplényt, mivel a lankásabb pályák mentén tanulólift és szakképzett oktatók várják a sporttal ismerkedőket, a kisebbek pedig játékkal egybekötve tanulhatnak a zárt oktatási területen felállított szórakoztató síóvodában. A kivilágított pályáik (1-es és 2-es) minden nap este 21 óráig fogadják a lelkes síelőket.